5. Transcendens Voyager 1.

Bár a kis 16'-as partközeli kalandozóm a tél beköszönte miatt még vízre sem került de kihasználva a hideg időket néhány hete már belekezdtem egy nagyobb hajó tervezésébe. Tulajdonképpen mindig is egy óceáni átkelésre is alkalmas hajó tervezése és építése volt a cél de mint már írtam előző cikkeim egyikében, több okból is egy kisebb hajó építésével volt célszerű kezdenem illetve a nagyobbik hajó terve még nem is igazán kristályosodott ki akkoriban. Csak annyit tudtam/éreztem hogy egy multihull (többtörzsű) hajót szeretnék de további tanulmányokra volt szükségem ahhoz hogy elkezdhessem a konkrét tervezést.

Néhány hete ehhez kaptam ihletet, egy végső lökést. Egy megvilágosult pillanatomban összeállt a kép :) Minden a helyére került. Sok sok évnyi kutatómunka és mások fárasztása kérdéseimmel meghozta gyümölcsét. Pontosabban még csak mint virág kezdett kibontakozni de remélhetőleg a gyümölcs is rövidesen növekedésnek indul :)

Hosszú ideig csak halvány érzéseim voltak sok sok kérdéssel de a fátyol nem akart fellebbenni. Bár láttam a fátyol mögött formálódó alakot de a kép sokáig nem tisztult. Gyűltek az információk mint egy puzzle kirakós darabjai de nem akartak összeállni egységes képpé mígnem (2014) november közepén egyszer csak fellebbent a fátyol.

Egy proa, a Transcendens Voyager: A fő törzs (waka) 9m hosszú, keskeny jól sikló test, az ama méretei még képlékenyek de 5-6m körüli tűnik most valószínűnek. Miért pont 9m? Egyrészt meg kellett azt az optimális méretet találnom aminek megépítését még képes leszek finanszírozni és hosszú távon útjaim során esetlegesen minimális költségvetésből is fenntartani. Kis mérete ellenére alkalmas óceáni átkelésre és képes megadni számomra egy alapfokú komfortérzetet is a maga puritán módján.

Mivel ez a hajó feltehetőleg hosszú hónapokig, talán évekig az otthonom lesz ezért fontos hogy annak is érezzem főleg ha már magam építem.

A tapasztalatom az hogy se a hajókat, se a kocsik többségét nem 190cm magas és 95kg-os férfiak számára tervezték nem beszélve a repülőgépek üléseiről amik kifejezettem kényelmetlenek... na jó, a business class-okon azért valószínűleg komolyabb ergonómiai tervezést folytattak de az oda szóló jegyek árfekvését nem azoknak a vándoroknak, kalandoroknak kalibrálták kiknek nem életcélja az anyagi javak és a vagyon felhalmozása :) Sok sok évvel ezelőtt megfogalmaztam egy intelmet ami így szól: "A pénz eszköz legyen kezedben de sohasem cél az életedben!"

Na persze lehet most azzal jönni hogy ha több "eszközöm" (pénzem) lenne akkor nagyobb és kényelmesebb hajót is építhetnék esetleg építtethetnék másokkal de be kell látni hogy egy nagyobb, komfortosabb hajó más típusú (élet) megvalósításhoz tartozik és más életérzéshez, hangulathoz jár... de az nem én lennék, ebben az életemben az nem én vagyok, nem az én "életérzésem" (hangulatom, tudatállapotom) nem az én megvalósításom. Szóval erre az utamra marad egy kisebb, szerényebb de számomra otthonosabb kis hajó :)

A kabin: Első lépésben a kabin ergonómiai kialakításának kritériumai azok amiket megfogalmaztam. Ahhoz hogy hosszú távon is ki tudjam aludni magam, minimum 90cm széles, 200cm hosszú és 60cm magas térre van szükségem. Persze 60cm magas "koporsóban" még nem tudok felülni de aludni már elégséges lenne. Ha a kabinomban fekve a kezemet fejem felé emelve is ki szeretnék nyújtózni  akkor ez a 200cm-es érték rögtön 250cm-re ugrik fel.
Ha egyenes háttal ülni is akarok alkalom adtán (és ez fontos ha a rossz idő miatt szeretnék több időt bent tölteni) akkor 100cm magassággal kell minimum számolnom de ezekhez az értékekhez hozzájön még a matrac magassága illetve ha szeretném hogy a lábam lejjebb kerüljön mikor ülök akkor még szükség lehet exra 20-30cm-re. Ha meg útközben egy csinos sellő is csatlakozna hozzam és szeretném hogy egy ideig maradjon is akkor nem árt ha inkább 120-150cm széles fekvőhelyet építek be :)

Ezeket az értékeket figyelembe véve a kabin méretei a következő értékek között kell hogy kialakításra kerüljenek:

Szélesség 100-160cm
Hosszúság 250cm de lehet 300cm és akkor már bizonyos felszerelések tárolására is alkalmas 
Magasság ha nem ragaszkodunk az egyenletes belmagassághoz akkor az ülő részen 140cm-el kell számolni míg a fekvő részen elég a 60cm is.

A kabin kerülhet a waka-re és az ama-ra is (esetleg egy-egy mindkettőre). Mindkét  megoldásnak megvannak az előnyei és hátrányai (waka-ra vs ama-ra) illetve ezeken belül is több alternatíva kínálkozik. 

A proa aszimmetrikus felépítését alapul véve (kerüljön a kabin akár a waka-ra akár az ama-ra ) az egyik alternatíva hogy a törzsön a fekvőhelyek szimmetrikusan mindkét irányban ki lennének terjesztve míg a másik esetben csak egy irányban, a másik törzs felé.  Ha a hajótörzs szélességét a kabin alatt 75cm-re vesszük akkor abban kényelmes ülőhelyeket lehetne kialakítani. Nekem 50-55cm széles tér tökéletes beülni és a kabin szélesedése meg könyöklőként is funkcionálhatna. Viszont mivel a törzsben merevítőknek is futnia kell, többek között a perem mentén ezért a beüléshez alapul vett minimum 50cm-nél a törzs szélességére valamennyivel többel kell számolnunk. Ennél a megoldásnál 75cm lenne az optimális. 

Ezek alapján többféle kabin felépítmény is tervezhető amik egy része a későbbiekben részletezésre kerül.

Sokan kérdezhetik hogy nem kicsi ez a kabin ilyen hosszú utakra?
A válaszom az hogy a hajó valós élettere túlmutat a kabinon. A két törzs között lesz nem kevés tér ami maga már kb. 8-10-m2 és mivel mediterrán majd trópusi vizekre készülök ezért a kabin tulajdonképpen csak a zordabb időjárás elől való visszavonulásra illetve pihenésre fog szolgálni így a nap nagy részét a két törzs között a trambulinon fogom tölteni.

A hajók többségénél van még néhány dolog amit hiányolok. Az egyik az a kényelmes lehetőség a fedélzeten történő kiülésre (bár a kabinokba is szó szerint "fapados" üléseket szoktak beépíteni )... na én ezt a tradíciót sem fogom követni :)  Főleg szóló-ban fogok hajózni ezért minimum 1 db (de inkább 2-t) kényelmes ülő alkalmatosságot is tervezek majd a fedélzetre amin ülve hosszabb út alatt sem fájdul meg a hátam, csavarodik el a gerincem... 

Az hogy miért proa mellett döntöttem az majd egy másik cikk témája lesz de most szeretnék kicsit kitérni a proák néhény jellegzetességére, innovatív megoldásokra amik a több törzsű hajók mellett szólnak.

A proáknak több típusa van és nagyon sokféle vitorlázattal használják őket. Az egyik legelterjedtebb a csendes óceáni proa. Bár ezeken belül is nagy a további diverzitás viszont egyik közös jellegzetességük hogy szimmetrikus és viszonylagos hogy melyik az eleje és melyik a hátulja az az hogy melyik az orra és melyik a fara. Ez abból fakad hogy ezeket a hajókat úgy lovagolják/vitorlázzák meg hogy a rövidebb törzs, az ama mindig a szél felőli oldalon helyezkedjen el. Így tulajdonképpen az ama egyik fő szerepe a szél borító hatásának ellensúlyozása amit az Európában megszokott egytörzsű hajóknál a tőkesúllyal biztosítanak.

A tőkesúly az egytörzsű hajóknál tulajdonképpen egy "holt tömeg". Egy nagy darab vas, ólom, beton stb. amit a hajó nagy erőkifejtés árán cipel magával viszont a proáknál (és más multihullok többségénél) ennek szerepét egy a main hull-tól különálló úszótest tölti be illetve az abba pakolt felszerelés és a rá kiülő legénység. Nincs szükség sok esetben több tonna felesleges holt súly magukkal cipelésére a víz alatt azért hogy a hajónk stabilabban álljon a szélben és ne boruljon fel, nem beszélve arról hogy a tőkesúly a hajó merülését is nagymértékben megnöveli. Még kisebb tengerjáró hajók esetében is 1,5-2m -vel számolhatunk ami nem kevés...

Jelenleg Harryproák-nál megszokott módszer előnyeit és hátrányait tanulmányozom. A harryproák a csendes óceáni proák egy viszonylag fiatal oldalága. A kabint a kisebbik törzsre illetve mellette az összekötőkre építik így a kabin illetve a benne/rajta tartózkodó legénység az ami tőkesúlyként funkcionál. Mivel mindig ez a törzs helyezkedik szélirányba így nincs szükség arra  hogy a fő test mindkét oldalán kialakítsak állandó kormánypozíciót. Természetesen a pakolásnál mint töltő tömeg elosztásánál illetve a vitorla méretezésénél is fontos a két törzs között betartani bizonyos tömegre vonatkozó ajánlott arányszámokat...készítettem (többek között) egy olyan tervet is amiben a waka is kap egy kabint aminek szinten megvan az előnye. Ennek részletezésére is rövidesen sort kerítek :)

Tehát van egy hosszabb "main hull" és egy rövidebb "ama". A kettő között összekötő profilok és közéjük trambulin vagy háló kifeszítve. A törzsek közötti optimális távolságot előzetes becslésekre alapozva 4-5m -re előlegezem meg de a végső kialakításnál ez még változhat amint a rig különböző lehetőségeit is megterveztem és kiválasztásra kerül az a megoldás amit a Transcendes Voyagerre építek...

A "windward" az az a szél felőli törzs illetve a rá épített kis kabin, megfelelő kialakítás mellett a szélhez viszonyított elhelyezkedéséből kifolyólag a hajó legénységének viszonylagos védettséget is nyújt.

Azokban akik nem ismerik a proákat biztosan felmerül a logikus kérdés hogy ha a szél mindig a kisebbik törzs felől fúj akkor hogyan lehet adott irányba fordítani, megfordítani a hajót. Erre egy kis ábrát mutatnék. Ez jól illusztrálja a jobban ismert, egy irányba vezethető hajók és a proák ezen típusának navigációs technikája közötti különbséget. 

Folyt. köv.