Nézetváltó: térkép / blog

Az életben minden átmeneti. Semmi sem tart örökké. Ezt mindannyian jól tudjuk mégis sokszor oly nehéz elengedni egy számunkra kedves személyt, tárgyat vagy egy álmot amit régóta dédelgettünk.
 

Egy hiba amibe hajlamosak vagyunk beleesni emberi természetünkből fakadóan, hogy kifelé tekintve, külső körülményekkel próbáljuk magyarázni problémáinkat, rossz hangulatunkat, esetleg boldogtalanságunkat. Külső behatásokban és másokban keressük boldogtalanságunk okát vagy lehetséges boldogságunk forrását, holott a boldogság vagy éppen a boldogtalanság nem más mint egy érzés, egy állapot. Egy érzés, ami a mi saját elmebeli állapotunk egyfajta kivetülése. Bennünk keletkezik tehát ennek forrását és mibenlétét is önmagunkban kell keresnünk.
Ha valaki eljut eddig a gondolatmenetig, már csak néhány lépés a következtetés hogy ezek szerint a boldogság tulajdonképpen csak elhatározás kérdése!? 
Igen, ez így is van de ennek a felismerésnek a gyakorlatban történő hasznosítása ettől azért valamivel összetettebb mivel az anyagi univerzum kötőerőiben élve valamilyen szinten mindannyian az érzékeink rabjai vagyunk. Érzékeink által elménket folyamatosan ingerekkel bombázzuk amik könnyedén megtéveszthetnek bennünket hamis egó illúzióját keltve.
 

Az Út

Mi az Út, miért vágyakozunk sokan hogy útra keljünk, majd megérezve ízét újra és újra megtegyük? Mik azok a hatások amik némelyünket hajtanak míg másokat, visszatartanak, eltántorítanak? Mi az amit keresünk, mi az amit útközben találunk és egyáltalán képesek vagyunk e meglátni és felismerni ha szemünk elé kerül az amiért annak idején elindultunk hiszen mikor az első óvatos lépéseket megtettük mind csak egy érzést követtünk, egy megfogalmazatlan vágyat, egy felvillanó késztetést?
 
Hajnalban felkeltem és gondoltam már nem fekszem vissza, inkább kihasználom az alkalmat és megnézem a napfelkeltét. Mivel általában este szoktam dolgozni /bár a tavasz eljövetelével a biológiai órám átállítása is már folyamatban van / ezért az utóbbi hónapokban ritkán keltem elég korán ahhoz hogy részese legyek ennek a csodálatos pillanatnak. Na meg persze télen ez sem lett volna az igazi. Miután elkészítettem a kedvenc teámat (Jasmine Dragon Pheonix Pearl) kiültem és átengedtem magam a még kissé csípős de már tagadhatatlanul tavaszi szellő borzongató simogatásának, ami a hosszúra nyúlt tél után az újjáéledő vegetáció virágainak illatával telített. Hallgattam a hajnali énekes madarak kórusát miközben feltűnt a távoli horizonton a kezdetben még halovány bíbor derengés, lassan elűzve a sötétséget. A bíbort és a kora hajnal mély liláját lassan a világosabb tónusok váltották fel, narancsba és égkékbe festve a boltozatot amit csak a néhol komótosan tovaszálló fátyolfelhők törtek meg tiszta fehérségükkel.
 

BUÉK

Boldog Új Évet minden kedves látogatómnak
 
Emmanuel és Maximilien BERQUE francia ikerpár  vérbeli tengerészek és kalandorok. Már akkor a tengereken kóboroltak mikor én még a 3 kerekü bi(tri)ciklimmel a házunk előtt az utcát kezdtem el felfedezni  pedig már én sem 20 éves vagyok .
 
A ladaki Zangla erőd megmentéséről készülő dokumentumfilm előzetese...

A filmet egy barátomtól, Irimiás Balázstól kaptam aki elhivatottan munkálkodik a Himalája egyik távoli völgyében omladozó kolostorerőd megmentésén.
A film készitője Gulyás Tibor, aki jelen volt a projekt 2008-as indulásánál.

Kapcsolódó spotok:
- Visit to Phuktal monastery
- Zanskar Gallery
- The electro-kinetic prayer...

További információk:
www.csomasroom.org